
Ahogy tavaszodik, és a természet felölti virág ruháját, mi emberek is megnyílunk, kivirágzunk. Véget érnek a sötét éjek, és a borongós nappalok, és szívünket félve, résnyire megnyitjuk egymás felé.
Mélyeket sóhajtozva ábrándozunk azokról az igazi boldogító érzelmekről, amelyek a romantikát és varázslatot hozzák el életünkbe.
Vajon mikor jön már az igazi?
Bizony sok nő ajkáról hangzik el ez a kérdés ilyenkor tavasszal. Kiküldik a végtelen űrbe és várják a talán soha nem viszhangzó választ.
Milyen nagy mértékben mozgatnak minket a vágyaink, és az álmaink, hisz mindezek titkos üzenetek, melyek lényünk mélyéről hangzanak fel, és ebben a formában belesúgják fülünkbe a legfontosabb dolgot: ez az amit tenned kéne, erre indulj el, mert ez a vágy visz előre, a boldogság felé.
Vajon szabad-e engednem a vágyak vonzásának?
Nem visz tévútra ez a „kísértés"?
Mi van ha becsapom magam, és ámítom magam csak?
Honnan tudhatnám, hogy mennyire szabad engedni az ábrándok vonzásában?
Erről szól ez a cikk, melyben a Kehely 7, az Ördög és Kardok Királynője lapok segítségével fogunk válaszokat kutatni ezekre a kérdésekre.