Minden végben ott a kezdet?

Biztos te is ismered ezt a gondolatot. És gondolom te is voltál már úgy, hogy valami befejeződött, és mégsem láttad az újat. Ilyenkor az emberben felmerül a kétely: talán én csinálok rosszul valamit? Talán mégsem kellett volna befejezni, lezárni? Ilyenkor foggal körömmel kapaszkodsz a régibe. Mert nem látsz semmit. Hiába a spiritualitás, a tudatosság, a hit, még sincs meg a jövőkép.

Persze én is tudom, hogy ennek a képnek belül kell meglennie, és nem kívül kell keresni. Hisz amint bent úgy kint. Ugye milyen jó, hogy ennyi bölcsesség áll a rendelkezésedre? Azért most abbahagyom a bölcselkedést, mert szeretnék valami gyakorlatibb dolgot megoldásnak. Nézzük meg együtt, miért is alakul így, és mit tehetsz, hogy jobban érezd magad ilyenkor. Természetesen most is segítségül hívom a tarot kártyát, és a Jicsinget is.

Tehát az elmúlás, befejezés a témánk, ami a tarot lapok között a Halállal jelenik meg a legmarkánsabban. 13-as a száma, érdekes módon, talán még a babona sem véletlenül kapcsolódik ehhez a számhoz. Ha a Rider tarot kártyáját nézed, akkor ott a hatalom képviselője bukik el, jelezve evvel, hogy csak ami nem valóban hozzád tartozik azt veszíted el ilyenkor.
Tehát a lelked, a belső értékeid megmaradnak. Tulajdonképpen ez egy szétvá-lasztódási folyamat. Így van ez a kapcsolatokban is. Hisz ha egy kapcsolat vége közeledik, már mélyen belül te is érzed, hogy nem volt ez tökéletes, de már meg szoktad, és hát mégsem vagy egyedül. És jön a „Sors”, és tesz róla, hogy a be- fejezés valóban megtörténjen. A lelked pedig bár millió darabra szakad, mélyen tudatalatt azonban tudod, hogy ennek így kellett történnie. Hisz mi lett volna belőle 10, 20, 30 év múlva? Valóban ilyen társra vágytál?

A másik hasonló kártya a kardok 10-es, mely egy ennél durvább lezárást mutat. Egy ember fekszik 10 karddal a hátában. A  különbség jól látható, hisz itt egy erő- szakos halál van jelen. Ez az a fajta lezárás, amikor nem természetes úton van vége egy helyzetnek, hanem erővel lezársz valamit, mert eleged volt belőle. Ez nagyon nehéz helyzet, de néha valóban szükséges. Bár szerintem nem olyan gyak- ran, ahogyan a mai világban oly sokszor tesszük.

Tehát a befejezés megvan, hol van akkor az új? A kardok hatos lapja mutatja meg. Itt egy partot hagy el a képen látható alak, holmija alig van, és szomorúság sugár- zik a szeméből. Tehát a régi otthon, a múlt megszűnt. Az új part valahol a távol- ban van, nem tudni mit hoz a számára. Az ősi ősvény tarot-ban kardok állnak ki a vízből, jelezve ezzel, hogy bizony ezt fenyegetettnek éljük meg mindig.

Tehát a valódi probléma a félelem. Ez az ami miatt nem látod a jövőt. Mert a félelem beszűkít. ” A kúti békát fogva tartja a saját gödre”-mondja a Tenger Istene. Ezt a félelmet kell feloldani, utána pedig helyére rakni az érzelmi szálakat. Használj vizualizációs, vagy másfajta gyakorlatokat. Ha nem megy egyedül, bátran kérj segítséget.

Én magam kineziológusként sokat ismerek, azért is írtam a tarot Bolond lapjához egyet. Ha viszont nem iratkoztál fel a tanfolyamra, akkor itt és most, megosztom veled:

Gyakorlat a félelem elengedésére: Csukd be a szemed. Képzeletben egy csodás zöld mezőn sétálsz, ahol szembejön veled egy mosolygós lufiárus. Vegyél tőle pár  darab színes lufit. A lufiárus elköszön tőled és továbbmegy. Amikor magadra maradsz kezd el az elsőbe kilélegezni a félelmeidet. Tölts meg annyit a félelmeiddel, amennyi csak szükséges. Ha elfogytak a félelmeid, engedd el a lufikat. Figyeld  meg  ahogy egyre jobban eltávolodnak. Mindig kisebbek és kisebbek lesznek, majd végül eltűnnek mintha soha nem is lettek volna.

Ezután képzeld el, hogy a szívedbe zöld színt lélegzel be, és hagyd, hogy egész testedet  betöltse. Érezd, ahogy minden sejted feltöltődik ezzel a színnel, és te
magad is zöldben ragyogsz. Vegyél mély levegőt, és nyisd ki a szemed.

Az érzelmi egyensúlyra megtalálására ajánlom: Éld meg a szomorúságot, ne menekülj előle. Hagyd, hogy fájjon, és ekkor valóban megtisztulsz. Persze, lehet, hogy ez sem megy egyedül, mert nem érted mi, és miért történt. Ilyenkor az elménk hajlamos bezavarni. Ha szükséges beszéld át egy segítővel, vagy írj naplót. Ami ilyenkor kevéssé segít, az a bezárkozás. Mert akkor csak pörögsz, és pörögsz, és egyre jobban az elméd fogságába gabalyodsz. Nőkét fontos, hogy beszélj róla, mert akkor tudod csak meglelni a felismeréseket, és ezáltal a megoldást is. Persze a csendes visszavonult állapot amíg jól esik addig természetesen nyugodtan csináld. Amíg csak kedved tartja.

A Jicsing 40-es jelében szintén meglelheted a megoldást. Itt ezt a változások közötti szünet állapotát sem semlegesként értelmezi, hanem kétféle lehetőséget mutat. Az első: amikor lecseng benned a régi, és elszámolsz a múlttal. Ez egy halál utáni fázis. A második: felkészülsz az újra, ez egy születés előtti fázis. Ez egyéb- ként a jósjel javaslata is. Én azt gondolom, mind a kettőre szükség van. Hisz ha nem készítesz számadást, akkor nem tanulsz a hibáidból, és esetleg átviszed az új helyzetbe. Inkább arra figyelj ilyenkor, hogy ne ragadj bele a múlt sebeibe, érzelmi gödreibe, a fájdalmakba.
Ahogy Hamvas Béla írja a Tabula Smaragdinában: Nézd meg, és menj tovább.

Egyébként a Jicsing jósjele közül az utolsó a 64-es, mégsem a befejezésről szól (bár ez a vége), hanem a Befejezés előtti nevet viseli, utalva rá, hogy bizony ez egy aktív állapot. Ennek a jósjelnek egy tanácsával fejezném be ezt az elmélkedésemet:

Sem az Akarom, sem az Elegem volt kényszerére ne hallgass! A feladat a káoszból a rendbe lépni. Ilyenkor elhamarkodottságra vagy hajlamos nem csak azért mert vonz a harmónia, hanem azért is, mert jelenlegi helyzeted már tarthatatlannak érzed. Amikor belül kész vagy, akkor megtalálod lelked középpontjában a csendet, és innen már minden tetted csak üdvős lehet.

Kívánom neked, hogy rálelj a belső csendedre, akkor is ha körülötted minden változik!

Ha tetszett, kérlek oszd meg barátaiddal a cikket a Twitter-en, Facebook-on, stb.